Teljesen új, kompetenciaalapú szakképzettségi értékelési rendszert vezetne be a huszonöt tagországban az EU soros osztrák elnöksége. Így kínálna megoldást arra a problémára, hogy az azonos szakképesítést, diplomát szerzett dolgozók tényleges képességei sokszor nagyon eltérők, nem is beszélve azokról, akik más-más országban szereztek hasonló végzettséget.
A ma létező összes iskolai és egyetemi végzettséget, szakképesítést besorolnák a nyolc kategória valamelyikébe, amelyek ily módon a betanított munkástól az egyetemi doktorig mindenkire kiterjednének. A besorolás azonban nem egyszerűen a megszerzett papírtól függene, hanem a tényleges képességektől: nagy szerepet játszana a szakmai gyakorlat, amely akár a felsőfokú végzettséget is pótolhatná.
Az ördög persze a részletekben van, és ezeket csak a következő hónapokban dolgozza ki az unió a tagállamok, a munkaadók és más érdekelt szervezetek bevonásával. Egyelőre annyi biztos: az új rendszer alkalmazása nem lenne kötelező, hanem minden tagállam szabadon dönthetne a bevezetéséről. Az is egyértelmű, hogy a munkaadók azt szeretnék, ha a magasabb kompetenciafokozatok különböző utakon is megszerezhetők lennének. Ez azt jelentené, hogy még a legfelső kategória sem maradna a felsőfokú végzettségűek privilégiuma.
Magyarországon is lezajlottak az első egyeztetések az egységes értékelési keretrendszerről, és az oktatásban érdekelt szereplők támogatták annak alapelveit – mondta lapunknak Mészáros Gábor, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője, a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ vezetője. A rendszerhez való alkalmazkodás jogszabályi módosításokat is szükségessé tesz majd, hiszen ma a magyar oktatásügy alapvetően a képzési időre összpontosít, nem a megszerzett készségekre. Elsősorban a szakképzésben lesz szükség változásokra, hiszen a felsőoktatásban a tavaly elfogadott törvény már jórészt az új elveket követi – tette hozzá Mészáros Gábor.
Fontos lépés lenne az európai munkaerő mobilitása szempontjából az egységes értékelési standardok bevezetése – fogalmazott kérdésünkre Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és szakképzési kollégiumának elnöke. A más tagországban szerzett bizonyítványokkal szemben ma sokszor bizalmatlanok a vállalatok, ez tovább nehezítheti például a magyar szakemberek németországi vagy ausztriai munkavállalását, jóllehet az a hatósági engedélyezés rendszere miatt eleve nem könnyű. A probléma persze nem tömeges, hiszen a magyarok jó része nem próbál külföldön elhelyezkedni, és ez a hazai gazdaság szempontjából nem is lenne kívánatos – teszi hozzá Bihall Tamás. Az MKIK egyébként korábban felvetette, hogy legalább a visegrádi országok, valamint esetleg a csatlakozásra váró balkáni államok között tegyék átláthatóbbá a végzettségeket, hiszen a magyar cégek egyre több térségbeli munkavállalót alkalmaznak.
A kompetenciák egyébként már az osztrák javaslat előtt is helyet kaptak a képzettségek összehasonlításának uniós rendszerében. A tavaly nyár óta Magyarországon is alkalmazott Europass keretrendszer egyik eleme például az a bizonyítványkiegészítő lap, amely a szakképesítések kompetenciákon alapuló leírását foglalja magában. A Nemzeti Szakképzési Intézetben működő referencia-központ eddig még csupán néhány száz Europass bizonyítványkiegészítőt adott ki, ám az érdeklődés gyors ütemben nő ez iránt a lehetőség iránt. Ugyancsak az Europass része a most már minden diplomához kiadott oklevélmelléklet, amely a kompetenciákat foglalja össze.
Eddig alapvetően az egyes országokban megszerzett szakmai képesítések és felsőfokú végzettségek kölcsönös elismerésének feltételeire koncentrált az EU. Ha a tagállamok és a szakmai szervezetek valamely szakmára ilyen közös követelményrendszert fogadnak el, akkor az mentesít a képzés különbözősége miatti alkalmassági vizsgáktól. Egyes szakmákban (építészek, orvosok stb.) a tagállamok már a direktíva előtt is kötelesek voltak elfogadni minden, az EU területén szerzett diplomát. A képzési szintek tekintetében az irányelv kizárólag az iskolai és egyetemi papírokat veszi figyelembe. Az A szinthez rövid képzési időt vagy bizonyos vizsgák letételét, a B szinthez érettségit követő rövid szakképzést, a C szinthez érettségi utáni 1–3 éves szakképzést, a D és E szinthez négy évnél rövidebb, illetve legalább négyéves felsőoktatási képzést szab feltételként.
Forrás: vg.hu
