A hvg.hu interjút készített a nyugdíjügyek nemzetközi szaktekintélyével, Deutsch Antallal, a montreali McGill egyetem professzorával.
A kérdés: mit lehet tenni az összeomlóban lévő nyugdíjrendszerünkkel. Deutsch leszögezte: "huzamosabb ideig nem tartható, hogy a nyugdíjkiadások meghaladják a járulékbevételeket, különösen Magyarország jelenlegi pénzügyi helyzetében." A szakértő három lehetőséget vázolt: 

Egy - nem csinálunk semmit; kettő - a nyugdíjrendszer visszaállamosítása, amely ugyan politikailag népszerű - hiszen a kormány számíthatna a hárommillió nyugdíjas szavazataira - ám a jelenleg költségvetési helyzetben ez elképzelhetetlen. A harmadik megoldásnál figyelembe kell venni mind a nyugdíjasokat, mind a járulékot fizetők 3,9 milliós táborát, hiszen ők már ellátási jogot szereztek.
Maradnak azok, akik nem fizetnek járulékot, ám ők is két csoportra oszthatók: "az egyik csoport képes az öngondoskodásra, a másik nem: ők az elesettek, a társadalom peremén élők. Róluk a társadalom köteles majd gondoskodni, ez alkotmányos kötelezettség is, ezt tehát az állami nyugdíjkasszának kell magára vállalnia. Ám a többség képes lesz öngondoskodásra, ők a pályakezdők, és azok, akiket az eddig szerzett nyugdíjjogosultságért valahogy kompenzálnak, és önként átlépnek a leendő új rendszerbe. őket lehetne a a második pillért alkotó előmegtakarítási rendszerbe belefoglalni, annak a figyelembevételével, hogy a jövőben a magyar adófizetőknek is hozzáférésük lesz az EU-társországok nyugdíjpénztáraihoz.
Mindez nagyon hasonlítana a 98-as reformhoz, a jelenlegi magánpénztárak rendszeréhez, kivéve, hogy az egyén szintjén teljesen elválasztanák az első pillértől, normál esetben nem lenne kiegészítve a felosztó-kirovó rendszerből kapott nyugdíjjal. Az átállásnak rengeteg előnye lenne: a nyugdíjak kifizetése nem lenne a költségvetés helyzetének függvénye, és fordítva, a költségvetés helyzete nem változna a folyó nyugdíjkifizetésektől függően. Az előtakarékosság révén felgyorsulhat a hazai tulajdonú tőkefelhalmozás. És az sem utolsó, hogy megszűnne a nyugdíjkorhatár fogalma: a befizetők maguk dönthetnék el – biztosítás-matematikai számítás alapján - mikor változtatják járadékra a megtakarított összeget.
Az egyetlen határt a befizetett összeg nagysága jelentené: ha olyan alacsony, hogy a nyugdíjas még szociális segélyre szorulna 62 vagy 65 év alatt, akkor természetesen nem lehetne hozzányúlni. De kinek éri meg 34 éves korban nyugdíjba menni?" - fejtegette Deutsch. A szakértő szerint az alacsony magánnyugdíj-pénztári hozamokért felelőssé tehetők olyan politikai döntések is, mint a Fidesz-kormány elhatározása, hogy 6 százalékon befagyasztotta a járulékfizetés szintjét, így a korai tőkefelhalmozás elégtelenné vált. De nem segített az sem, hogy az adószabályok évről-évre változtak, így a bizonytalanság nem tett jót a nulláról induló intézeteknek.