Több lehet odakinn a Földszerű bolygó, mint hitték
Egy kutatócsoport szimulációi azt sugallják, hogy a más csillagok körül keringő, Földszerű bolygók hétköznapibbnak számíthatnak, mint eddig hitték. A más csillagok körül keringő, földszerű bolygók sokkal hétköznapibb jelenségnek számíthatnak, mint a kutatók eddig hitték. A jelenlegi bolygó-megfigyelési módszerek miatt, a legtöbb, eddig észlelt planéta a Jupiterhez és Szaturnuszhoz hasonlatos gázóriás. Ezen óriásbolygó-rendszerek egyharmada a Földhöz hasonlatos világoknak is otthont adhat - állapította meg egy amerikai elemzés.
A tanulmány az úgynevezett "Forró Jupiterek"-et is felölelő, planetáris rendszereket vette górcső alá. Ezen masszív objektumok nagyon közel keringenek gazdacsillagjukhoz, egyes esetekben a Merkúr-Nap távolságnál is közelebb.
A jelenleg, az ezen távoli világok észlelésére alkalmazott technika érzékeli az objektumoknak a gazdacsillagra kifejtett gravitációs vonzását. A "Forró Jupiterek" a tudomány mai állása szerint a planetáris rendszer kialakulásakor gazdacsillaguk felé vándorolnak. Ezen szakasz során a kialakuló bolygórendszert egy "protoplanetáris korongban" apró planetoidok, jég- és sziklatörmelékek veszik körül.
Az ezen anyagokon áthaladó gázóriás tekintélyes zavart okoz az anyagkorongban. Az még vita tárgyát képezi, hogy ezen folyamat pontosan hogyan is befolyásolja a kialakuló bolygórendszert. Korábban a kutatók úgy sejtették, hogy a gázóriás befelé irányuló vándorlása során a korongot alkotó anyagot felszipkázhatja vagy kilökheti a kozmikus szomszédságból.
Avi Mandell kutató szerint biztosan van szétszórás is, ám eddig a csillagászok nem vették figyelembe, az ezen protoplanetáris korongokban lévő sűrű gázt. A kutató úgy véli, a gáz elegendő erőt kínál ahhoz, hogy a gázóriás a csillag felé vándorolhasson, ám egyúttal tompíthatja a részecskék szétszóródását, így lehetővé teheti, hogy azok a bolygó orbitális pályájára kerüljenek. Ott aztán kaotikus és gyakran nagy kiterjedésű orbitális pályán maradnak, ám rendszerint ha több millió éven át a rendszerben maradnak, lenyugszanak és körpályára állnak, ahol más objektumokkal olvadhatnak össze és végül bolygókat alkothatnak.
A Sean Raymond vezette kutatócsoport számítógépes szimulációkat végzett a gázóriások vándorlásáról a formálódó bolygórendszerekben. Több mint 1000 virtuális, Hold-méretű sziklából és jégből álló objektummal kezdtek, és a bolygóevolúció 200 millió évét szimulálták. A csapat azon következtetésre jutott, hogy minden harmadik, ismert bolygórendszerből legalább egy otthont adhat Földszerű objektumoknak a lakható zónákban, mely kívül esik a forró Jupiterek területétől.
A lakható zóna a bolygórendszer azon területe, mely nem túl forró és nem is túl hideg, így a bolygó felszínén lévő víz egyrészt nem fagy meg, másrészt nem párolog el, hanem folyékony formában megmarad. A szimulációk azt mutatják, hogy a Jupiterhez hasonlatos óriásplanétát lehet létrehozni a rendszerben, majd átvándoroltatni azt a rendszer belső részébe. A Földhöz hasonlatos planéták pedig ezen szakaszon kívül jöhetnek létre, amíg nem kerülnek túl közel az óriásbolygóhoz - mondja Avi Mandell.
A lakható zónákban a Földszerű bolygók nagy mennyiségű víz jelenlétében formálódhatnak - sugallja a kutatás. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a bolygónkhoz hasonlatos világok a lakható zónákban szintén óceánokkal borítottak legyenek, ezzel pedig szinten minden kulcsfontosságú alkotórészt biztosíthatnak az élet kifejlődéséhez.
Raymon szerint, úgy vélik, hogy a miénktől eltérő Naprendszerekben létrejöhet az ilyen óceánokkal borított - és valószínűleg lakható - bolygók új osztálya. A szimulációk azt is kimutatták, hogy a Forró Földek névre keresztelt sziklás planéták igen gyakran a Forró Jupiterek orbitális pályáján belül jönnek létre. A Berkeley Egyetem csapata már talált is egy ilyen bolygót, mely durván 3 millió kilométerre helyezkedik el gazdacsillagától.
Forrás: World Science
