Erdőkkel, tavakkal tarkított emberlakta táj: a NASA kutatóinak terve szerint így néz ki a Mars néhány évszázadon belül. A kutatók fákat akarnak ültetni a vörös bolygóra, a tervet egy mexikói vulkánon tesztelik.

Mínusz 55 Celsius fokos átlaghőmérséklet, 95 százalékban széndioxidból álló, ritka levegő. Ilyen körülmények között nem igazán nőhet fa a Marson. Legalábbis még nem. Amerikai és mexikói kutatók viszont azzal az ötlettel kacérkodnak, hogy bár nem éppen a közeljövőben, de fát ültetnének a vörös bolygón.

Extrém földi környezet a kutatási terep

A tervet a Földön tesztelik, egy mexikói szunnyadó vulkánon, a Pico de Orizaba-n, amely a közép-amerikai ország legmagasabb csúcsa. Sehol másutt a Földön nem húzódik olyan magasan az erdőhatár, mint itt: 4200 méteren, 5 Celsius fokban még erdők borítják a hegyoldalt. Ez az extrém környezet segíthet a kutatóknak abban, hogy kitalálják, hogyan telepíthetnek fát a Marsra.

„Amennyiben azt szeretnénk, hogy a Mars valamikor az emberiség új otthonául szolgáljon, döntő lépés lesz ebben az erdősítés. Ez kell ahhoz, hogy egyszer majd az ember marsi levegőt szívhasson” – mondta McKay, a NASA munkatársa.

Rafael Navarro-Gonzalez, a Mexikóvárosi Egyetem munkatársa már közel kilenc éve vizsgálja a Pico de Orizaba lejtőin élő fenyőerdőket, és ez alapján már egy tervet is kidolgozott a Mars beerdősítésére. A még csak nagyvonalakban vázolt, de így is igencsak merésznek tűnő tervek szerint a Marson mesterségesen kellene előidézni a légkör felmelegedését, emellett pedig baktériumokat kellene betelepíteni, hogy megindítsák a fotoszintézist. Ezt követhetné a faültetés.

„Lehet, hogy elsőre science fictionnek tűnik a tervünk, de úgy gondoljuk, hogy megvalósítható” – hangsúlyozza Navarro-Gonzalez kémikus. „Látjuk, hogy a Föld hogyan melegszik fel az üvegházhatású gázok révén. Ugyanezt el lehetne érni a Marson nehezebb gázokkal és gyorsabban.”

Ahhoz, hogy a Mars légkörének átlaghőmérséklete a mostani mínusz 55 Celsius fokról legalább 5 Celsius fokra emelkedjen, a kutatók szerint metánt és nitrogén-oxidot kell a légkörbe pumpálni. Jelenleg a nitrogén-oxid mintegy 3 százalékban van jelen a marsi légkörben, a metán viszont csak nyomokban figyelhető meg.

Etikai kérdés

A „felmelegítési projekt” elindítására feltehetőleg legkorábban 50-60 év múlva kerülhet sor. Addig viszont komoly etikai megfontolások alá kell vetni a kérdést.

Számos kutató véli, hogy a Marson van élet, mégpedig baktériumok formájában. Mint arról a National Geographic Online korábban beszámolt, a NASA augusztusban indítja útnak a Phoenix Mars Lander marsszondát, melynek fő feladata a víz kutatása. A szonda egyik berendezése mintegy 10 centiméteres lyukat fúr, és jégmintát vesz a fagyott talajból és a mélyben húzódó jégből. Ezt a szonda egy másik műszere megolvasztja, majd az így nyert vizet a fedélzeti laboratórium megvizsgálja. A vizsgálat során arra keresik a választ, hogy a marsi víz alkalmas-e, vagy alkalmas volt-e valamikor akár a legprimitívebb életformák hordozására, és milyen hatással lehetett a bolygó ásványi elemeinek az alakulására.

„Amennyiben időközben sikerül kimutatni, hogy valóban van élet a Marson, leállítanánk a „felmelegítési projektet” - nyilatkozta Navarro a nemzetközi hírügynökségeknek, hiszen nincs jogunk emberi beavatkozással tönkretenni a marsi élet bármilyen formáját is. Viszont amennyiben élettelennek bizonyul a bolygó, vihetünk oda földi életet.”

A két kutató igen bizakodó, szerintük ugyanis van esély arra, hogy mintegy száz éven belül fák nőjenek a Marson.

A merész tervek ellenére Navarro mégsem gondolja azt, hogy a Mars valóban a Kék bolygó lakóinak új otthona lehet, és mint egykor az Újvilágba úgy települne át az emberiség jelentős része a szomszédos bolygóra. Az áttelepülőknek ugyanis számos nehézséggel kellene szembenézniük: először is át kellene vészelni a minimálisan féléves űrutazást, és a kis gravitáció valamint az erős kozmikus sugárzás is komoly negatív hatással lehet az emberi szervezetre.