A hétfőn nyilvánosságra hozott jelentés szerint ezek a „vétkes” országok a jövőben szankciókra számíthatnak, amennyiben nem történik e téren változás, s a Világkereskedelmi Szervezet is különös figyelemmel fogja kísérni az ilyen irányú intézkedéseket – az USA már több panaszt is benyújtott a WTO-hoz, többek között Kína ellen. A lista egyébként a „piszkos tizenkettő” mellett még 31 olyan országot sorol fel, ahol az amerikai kormányzat véleménye szerint számottevő a jogvédett anyagokkal történő visszaélés – s ebben a 31-ben ott szerepel kis hazánk is. A beszámoló készítői külön felhívták a Kongresszus figyelmét e súlyos gondra, hiszen az illegális terjesztés évente dollár milliárdoktól fosztja meg az USA költségvetését. Susan Schwab, az Egyesült Államok Külkereskedelmi Minisztériuma képviselőjének szigorú nyilatkozata szerint: „Meg kell védenünk az ötleteket, a befektetéseket és a kreativitást a tolvajoktól és a lenyúlóktól.”

A jelentés (Special 301 Report) különösen Kínát és Oroszországot bírálja – Oroszország esetében még mindig a WTO-tagság a tét –, de ezen a listán ott van Argentína, Chile, Egyiptom, India, Izrael, Libanon, Thaiföld, Törökország, Ukrajna és Venezuela is. A kiemeltek mellett különös figyelmet fordítanak még Belorusszia, Belize, Bolívia, Brazília, Costa Rica, Dél-Korea, a Dominikai Köztársaság, Ecuador, a Fülöp-szigetek, Guatemala, Indonézia, Jamaica, Kanada, Kolumbia, Kuvait, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Malajzia, Mexikó, Olaszország, Pakisztán, Peru, Románia, Szaúd-Arábia, Tádzsikisztán, Tajvan, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Vietnam kormányzatainak tevékenységére is.

A beszámolót az amerikai nagyvállalatok általában nagy örömmel fogadták, bár akadt olyan szervezet is – például az Oxfam America, egy humanitárius és jogvédő csoport –, amely szerint szűklátókörű a jelentés, mivel az Egyesült Államok több olyan nemzetközi szerződést is aláírt, melyek szerint a fejlett országoknak kötelességük a fejlődő társadalmakat támogatniuk, s ezek logikája azt diktálja, hogy a támogatás magasabb rendű szempont, mint a szerzői jogi.

Forrás: it.news.hu