Óriás bogarakat eredményezne a több légköri oxigén

Óriás bogarak mászkálhatnának a Földön, vagy repkedhetnének a levegőben, ha csak egy kicsit is több oxigén lett volna a levegőben - állítja egy kutatócsoport.

Durván 300 millió évvel ezelőtt, óriás rovarok rohangálhattak a földön és repkedhettek a bolygó felett, többek között olyan szitakötők, melyek szárnyfesztávja egy modern karvalyéval vetekedett. Akkoriban az oxigén a levegő 35 százalékát alkotta, a jelenlegi 21 százalékkal szemben.

Azonban nem minden rovar volt óriási, ám legalább 10 százalékuk elég nagynak számított ahhoz, hogy óriásnak lehessen tekinteni - mondja Alexander Kaiser kutató. Kaiser és kollégái annak bizonyítására, hogy az oxigénben sokkal gazdagabb levegő képes nagyobb rovarokat létrehozni megvizsgálta, hogy a jelenlegi atmoszféra korlátozta-e a rovarok testméretét. Négy bogárfajt - a 0,2 centitől a 4 centis testméretig - hasonlítottak össze.

A kutatók kifejezetten azon csövecskék - trachea (légcső)- méretét figyelték a rovarokban, melyek biztosítják a levegőáramlást a rovar testében. Míg az emberek csak egy légcsővel rendelkeznek, a rovaroknak egy egész légcsőrendszerük van.

Ahogy a bogarak nőttek, a röntgensugarak kimutatták, hogy légcsöveik testük sokkal nagyobb részét foglalták el - több mint 20 százalékkal többet -, mint azt növekvő testméretük indokolná. Ennek az lehet az oka, hogy a növekedéssel együtt a rovarok légcsöveinek is nőni kell, hogy kezelni tudják az állat megnövekedett oxigénigényét.

Végül azonban a légcsövek egy bizonyos méreten túl már nem tudnak növekedni. Számításaikra alapozva a kutatók kiszámították, hogy a modern bogarak 10 centiméternél nagyobbra nem tudnának nőni. Ez történt a legnagyobb, ismert bogárral a dél-amerikai Titanus giganteusszal, azaz óriáscincérrel.

Ha a múltban az atmoszféra több oxigént tartalmazott volna, a légcsövek keskenyebbek lennének és elég oxigént szállíthatnának még nagyobb testű bogarak számára. Ez viszont egy sokkal nagyobb testméret-korláthoz vezetne - mondja Kaiser.