Az Egyesült Államok századunk húszas éveiben nemzetközi kutatóállomást fog építeni a Holdon - jelentette be hétfőn a floridai Cape Canaveral-i Kennedy űrközpontban Scott Horowitz, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA főigazgatójának tudományos kutatásokért felelős helyettese.
A szakember egyelőre nem közölt részleteket az ambiciózus terv megvalósításának a mikéntjéről. Azt azonban elmondta, hogy a bázist a Hold valamelyik sarkvidékén, valószínűleg az északin építik fel. Az égitest mindkét pólusa több szempontból is kedvezőbb arra, hogy emberek lakhelyéül szolgáljon, mint a Hold más területei. A sarkvidékek több napfényt kapnak, mint más Hold-térségek, vagyis az állomás műszerei kedvezőbb hőmérsékleti viszonyok között tudnak majd működni. Az is fontos szempont, hogy - mint azt már korábban kimutatták - a Hold mindkét sarkvidéki krátereiben nagy mennyiségben található fagyott állapotban lévő hidrogén és vízjég. Ezeket az anyagokat az állomáson éppen dolgozók hasznosítani tudják.
A mostani elképzelések szerint a bázis lakói 2024-től váltásokban fognak élni az állomáson. Eddig 12 ember járt a Holdon az 1969 és 1972 között lebonyolított amerikai Apollo-program keretében. Ezek az űrhajósok csak néhány órát, illetve néhány napot tartózkodtak a Föld égi kísérőjének a felszínén, és mindannyian amerikaiak volt. A tervezett kutatóállomás megépítése után azonban más nemzetek polgárai is eljuthatnak a Holdra, ahol huzamosabb ideig élhetnek. A NASA már 14 ország mintegy ezer kutatójával konzultált elképzeléseiről.
Európa sem akar kimaradni
Az Európai űrügynökség (ESA) reméli, hogy csatlakozhat majd a NASA Hold-programjához - közölte kedden az ESA egyik illetékese. Piero Massima, az ESA kutatási és repüléskoordinációs igazgatóságának egyik vezetője hangsúlyozta: az ESA képviselői már jelen vannak a Nemzetközi űrállomáson (ISS) és el sem tudják képzelni, hogy ne lennének jelen a Hold-bázison, majd később egy másik bolygón.
Az ESA egyelőre vizsgálja, hogy miként próbálhat meg csatlakozni az amerikai Hold-programhoz, amely európai remények szerint világméretű kutatási program lesz, nem pedig a hatvanas évekbeli amerikai Apollo-program "másolata".
Az ESA az amerikai űrkutatási hivatallal együttműködve most azon célok, valamint tudományos és előkészítő tevékenységek körét próbálja meghatározni, amelyek kapcsolatban állnak az embert a Holdra juttató programmal. Ennek keretében igyekeznek például a robottechnológia, vagy a lakhatóság terén azonosítani azokat az európai ismereteket, kapacitásokat, amelyek révén Európa fontos szerepet játszhat - tette hozzá Massima.
