A csillagászoknak talán nem kell egy messzi, messzi galaxist kutatniuk ahhoz, hogy olyan dupla naplementés bolygót találjanak, mint Luke Skywalker otthona, a Tatuin. Egy új kutatás ugyanis azt sugallja, hogy az univerzum tele lehet ilyen bolygókkal
A csillagászok a NASA Spitzer űrteleszkópjának segítségével kimutatták, hogy a dupla csillagrendszereket ugyanolyan valószínűséggel veszi körül törmelékkorong, mint az egyedüli csillagokat. A törmelékkorongok aszteroida méretű szikladarabokból és egyéb anyagokból állnak, melyek a rendszerben kialakult planéták maradékai lehetnek.
A Napunkhoz hasonló csillagok nagy része rendelkezik legalább egy csillagtárssal. A csillagászok elmélete szerint egy kétcsillagos - bináris - rendszerben is elég könnyen alakulhatnak ki bolygók, annak ellenére, hogy a gravitációs vonzás sokkal komplexebb. Az új kutatás bizonyítékai alátámasztják ezen elméletet.
David Trilling szakértő szerint számtalan olyan rendszer lehet odakinn, melyek kettő vagy több nappal rendelkeznek. Trilling és csapata 69 bináris rendszerben keresett korongokat. A vizsgált rendszerek 50-200 fényévre vannak a Földtől. Az összes csillag masszívabb és fiatalabb, középkorú Napunknál. A kutatók megfigyelései szerint a bináris rendszerek közel 40 százaléka rendelkezik korongokkal, némileg nagyobb az arány, mint amit az egycsillagos rendszerek hasonló vizsgálata hozna. Az eredmények így azt sugallják, hogy a bolygórendszerek legalább annyira hétköznapinak számítanak az ilyen bináris rendszerek körül, mint az egycsillagos rendszer körül.
Deepak Rhagavan csillagász szerint az új eredmények rendkívül izgalmasak, mert ezek az első bizonyítékok arra nézve, hogy egy többcsillagos rendszerben bolygók alakulhatnak ki. A kutató szerint mostanáig csak azt tudták, hogy vannak bolygók a többcsillagos rendszerekben, ám véleménye szerint ez az első alkalom, hogy egy átfogó tanulmány a bolygók születési helyének törmelékgyűrűit vizsgálta. Tavaly Rhagavan csoportja bejelentett, hogy számos, bolygókat hordozó csillagrendszer valójában kettő, egyes esetekben három csillaggal is rendelkezik.
Meglepő módon a törmelékgyűrűk nagy részét úgynevezett szoros bináris rendszerek körül találták meg, ahol a csillagokat 500 CSE vagy kevesebb választja el egymástól. Egy csillagászati egység a Föld-Nap távolságnak felel meg. A kutatókat meglepte, hogy a korongok sokkal gyakoribbak - az esetek 60 százaléka - voltak a vizsgált legszorosabb bináris rendszerekben.
Ezen rendszerek csillagai 0-3 CSE távolságban vannak egymástól. A Spitzer képei szerint a korong ezen esetben nemcsak az egyik, hanem mindkét csillagot körbevette. Az ilyen extraszoros csillagrendszerek azok, ahol Tatuinszerű naplementére számíthatna az ember A 3-50 CSE távolságban lévő, közbülső rendszereknél jóval kevesebb korongot észleltek, vagy nem észleltek. Ennek oka a kutatók szerint az, hogy ezen csillagok vagy túl messze vannak egymástól ahhoz, hogy egy nagy korong alakuljon ki köröttük, vagy túl közel ahhoz, hogy csak egyikük körül alakuljon ki korong. Azon rendszereknél pedig, ahol a csillagok 50-500 CSE távolságban vannak egymástól, a korong az egyik csillagot veszi körül.
A kutató szerint eredményeik azt is jelenthetnék, hogy a bolygóformálódás a szűk bináris rendszereket előnyben részesíti az egy csillagosokkal szemben. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a kettős csillagrendszerek "porosabbak", így könnyebben kiszúrhatóak. A kutató szerint további vizsgálatokra van szükség annak meghatározására, melyik magyarázat korrekt.
Trilling szerint körülbelül 50 olyan planétáról tudnak, melyeknek két napjuk van, ám ezek mindegyike "széles" bináris rendszerhez tartozik, ahol a csillagokat körülbelül 1000 CSE választja el egymástól. Egyes kutatók korábban azt állították, hogy a bolygószületés szűk bináris rendszerben elfojtódik a csillagok közötti hatalmas gravitációs interakció miatt. Trilling szerint az elmélet azt állította, hogy az extra csillag úgy felkavarná a bolygóformáló korong körüli anyagot, hogy abból soha nem lenne planéta.
